Földi kincsek az űrverseny árnyékában: Az égbe törünk, Földet ölünk
- fenesiannamaria
- Jan 8
- 4 min read
A műholdas technológák fontosak a Föld folyamatos és valós idejű megfigyelésére, amely a globális természetvédelmi intézkedéseket segíti elő. Stratégiai tervezés nélkül a rakétakilövések folyamatos növekedése viszont konfliktusokat okozhat a technológiai fejlődés és a természetvédelmi erőfeszítések között. Mégis, miért kell a természetnek fizetnie minden rakétakilövésért? Ez egy új, modern kori veszély, amely a természet jelenlegi állapotát csak egyre rosszabbítja. Kutatást végeztek ezzel kapcsolatban, hogy pontos adatokat kapjunk arról, hogy hogyan is befolyásolják a rakétakiövések és az űrkutatás más hozzátartozói a biodiverzitást valamint a környezetet. Ezt a felmérést a Philipps-Universität Marburg (Németország), az Université du Québec en Abitibi-Témiscamingue (Kanada) és több nemzetközi intézmény kutatói végezték, és a Nature Communications Earth & Environment tudományos folyóiratban publikálták (Ang és munkatársai, 2024). Három fontos kérdésre keresték a választ a kutatók: (1) Az rakétakilövő helyek kiválasztása figyelembe veszi-e a globális szárazföldi biomok védelmi státuszát? (2) Nagy arányban találhatók-e az rakétakilövő helyek a természetvédelmi területeken belül vagy azok közelében? (3) A rakétakilövések potenciálisan hatással vannak a veszélyeztetett fajokra?
1. Figyelembe van-e véve a biomok védelmi státusza a rakétakilövő telepek választásakor?
Az űrkutatással foglalkozó intézmények nagy része védett területeken, vagy azok közelében találhatóak. Ennek az oka az, hogy olyan területeken próbálnak felállítani ilyen építményeket, amelyek lakosok és gazdasági tevékenységek nélküliek, viszont az emberek megfeledkeznek arról, hogy az ilyen helyeken egyedülálló növényzet és vadvilág átal dominált élet folyik, amelyek mind fontos szerepet játszanak az életünkben. Tehát fontos megjegyezni, hogy a rakétakilövő helyek sűrűsége az egyes biomokban eltérő, a part menti és óceáni területeken nagyobb a sűrűség, mivel ezeket a helyeket biztonsági okokból előnyben részesítik (pl. az emberi lakosságot fenyegető kockázatok minimalizálása és a törmelék tengerbe hullásának lehetővé tétele). Ezek a régiók, például a mangroveerdők és a tengeri biodiverzitás forró pontjai azonban kritikusak az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A biológiai sokféleség csökkenését, amelyet a hagyományos mezőgazdasági gyakorlat, az erdőírtás, az urbanizáció, a bányászat, az iparosodás és a közlekedés okoz, széles körben tanulmányozták. A rakétakilövésekből eredő, a biodiverzitást és a természetvédelmi erőfeszítéseket fenyegető veszélyek azonban más emberi tevékenységekhez képest feltűnően kevesebb figyelmet kaptak, mindeddig egyetlen tanulmány sem próbálta meghatározni, hogy az ilyen kilövések milyen kockázatokkal járnak globális szinten.
Védett területek kijelölése alapvető stratégiát jelentenek a természetvédelemben. Világszerte jelenleg több mint 202 000 védett terület létezik, amely a Föld felszínének kb. 15%-át jelenti. Az ilyen helyek veszélyeztetett fajok, különösen gerincesek számára kritikus menedékhelyet szolgál. Problémát jelent az, hogy ezek a területek úgy vannak kijelölve, hogy minnél izoláltabbak legyenek emberi tevékenységektől és építményektől, így kedveznek a rakétakilövő helyek létrehozásának is egyeben. Az első kérdés megválaszolásához azt feltételezték a kutatók, hogy ha a biológiai sokféleség megőrzése tényező volt a kilövő helyek kiválasztásában, akkor a magasabb védettségi státuszú (pl. nagyobb arányú védett terület) biomokban kevesebb rakétákkal foglalkozó intézmény található, ami azt tükrözi, hogy ezeken a területeken a védelem prioritást élvez.
2. Nagy arányban találhatók-e a rakétakilövő telepek védett területeken vagy azok közelében?
Amint már az első kérdés megválaszolásakor is be lett mutatva, igen, sajnos a működő űrkutatással foglalkozó intézmények jelentős része természetvédelmi területeken belül vagy azok közelében található amely jelentős veszélyt jelent. A működő rakétás tevékenységekkel foglalkozó helyek 63%-ban vannak átfedésben a természetvédelmi területekkel. Ez az átfedés különösen partok menti és tengeri állomások esetében jelentős, ahol több mint 70%-a ezeknek az intéményeknek védett övezeteken belül található. Ezzel szemben azok az állomások, amelyek belviziek, az átfedés kisebb, 42%-ék körüli. A védett területek közelsége hangsúlyozza, hogy szigorúbb szabályozási intézkedésekre és ökológiai értékelésekre van szükség a rakétakilövések természetvédelmi erőfeszítésekre gyakorolt káros hatásainak enyhítése érdekében. Ilyen intézkedések nélkül fennáll a veszélye annak, hogy számos olyan projekt amely a természetvédelemért és a biodiverzitás megörzéséért harcol, eredménytelenül végződjön a számos zavaró tényező miatt.
A rakétakilövések potenciálisan hatással lehetnek a veszélyeztetett fajokra?
A rakétakilövő helyeken a természetet érintő károk leginkább a robbanóanyag kibocsájtás, az akusztikus rezgések és a telepítéshez szükséges föld és vízhasználat jelenti a fő ökoszisztéma-problémákat. Az ilyen területeken élő állatok sok kihívással kell szembenézzenek, amely számos helyen okozott olyan problémákat, mint pl. DNS-károsodás, szennyezőanyagok szivárgása, populációk abundanciája és gazdasága, nem beszélve arról, hogy ezek a területek alapjáraton rengeteg olyan növény és állatfajt foglalnak magukba, amelyek sérülékenyek és külön védettségre szorulnak a túlélés és fennmaradás érdekében. Ezenkívül a kilövési balesetek vagy meghibásodások súlyos ökológiai következményekkel járhatnak. Például az orosz Proton rakéta 2013. júliusi indítási balesete által okozott tűz több mint 49 000 m2 -es területet borított be, ahol a talaj és a növényzet számos vadon élő állatfajjal együtt elpusztult. Hasonló balesetek vagy a túl gyakran történő kilövések esetén a tegeri övezetekhez közel elhelyezkedő állomások a halállományokat vagy korallzátonyokat érintik úgy, hogy a lezuhanó törmelék, az el nem égett rakétaüzemanyag és a kilövésekből származó fémdarabok a tengerfenéken leülepedhetnek, és olyan mérgező anyagokat szabadíthatnak fel, amelyek idővel károsítják a tengeri élővilágot és a korallok ökoszisztémáit. A kilövésekből származó zaj szintén megzavarhatja a tengeri fajok viselkedését és károsíthatja a korallstruktúrákat.
A kutatás kritikus betekintést nyújt a rakétaindítási tevékenységek eddig kevéssé vizsgált ökológiai hatásaiba, kiemelve azok jelentős következményeit a globális biológiai sokféleség megőrzésére. A rakétakilövő helyek eloszlásának, a védett területekkel való átfedésüknek és a veszélyeztetett fajokra gyakorolt potenciális hatásuknak a szisztematikus elemzésével a tanulmány feltárja, hogy sürgősen foglalkozni kell ezzel az újonnan felmerülő környezeti problémával. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy az ilyen intézmények létesítése és működtetése gyakran figyelmen kívül hagyja a biomok védettségi státuszát, mivel számos helyszín ökológiailag érzékeny területeken vagy azok közelében található. Ezeknek a helyszíneknek a természetvédelmi területekhez és a biológiai sokféleség forró pontjaihoz való közelsége súlyosbítja a már így is sebezhető ökoszisztémákat fenyegető kockázatokat. E jelenség megértése több okból is kulcsfontosságú. Először is, az űripar gyors növekedése egyre nagyobb kihívást jelent számos globális természetvédelmi célok elérése szempontjából. Másodszor, kutatás által elért eredmények kiemeli annak fontosságát, hogy ökológiai szempontokat építsünk be a rakétakilövő telepek stratégiai tervezésébe, beleértve a helyszín kiválasztását és az üzemeltetési gyakorlatot, hogy csökkentsük a potenciális veszélyeket.
Források:
1. Ang, L.P., Kong, F., Hernández-Rodríguez, E. et al. Rocket launches threaten global biodiversity conservation. Commun Earth Environ 5, 799 (2024). https://doi.org/10.1038/s43247-024-01963-x
(kerge.marha01)
Comments