Az 1990-es években a floridai puma (Puma concolor coryi) a beltenyészet miatt a kihalás szélére került. 1995-ben Texasból és más Észak-Amerikai állományokból telepítettek nőstényeket a populációba, hogy a genetikai diverzitást növeljék. A következő években a populáció mérete növekedni kezdett és a beltenyészet miatt kialakult genetikai rendellenességek mértéke is csökkent. Egy nemrég megjelent tanulmány a kutatás hosszú távú hatásait és a genetikai diverzitás fenntarthatóságát vizsgálja.
1995-re a populációt kevés, és egymással közeli rokonságban álló egyed alkotta, emiatt a genetikai variabilitás rendkívül alacsony volt és genetikai rendellenességek alakultak ki, pl. a kunkori farok, rejtettheréjűség vagy abnormális spermiumok. A faj túlélését emellett az élőhelyek elvesztése és más környezeti tényezők veszélyeztették. Utolsó mentsvárként idegen populációkból telepítettek be egyedeket, hogy a genetikai változatosságot növeljék és a beltenyészetet visszaszorítsák.
A kutatás során az állatok genetikai állományát vizsgálták a texasi példányokkal való keresztezés előtt és után is. Ehhez egy mikroszatellit markereket (DNS-ben található ismétlődő szekvenciák) felhasználó módszert alkalmaztak, amely segítségével 16 különböző génváltozatot elemeztek, ezáltal részletes információt nyerve a két populáció genetikai különbségeiről. Az eredményeket a Structure nevű programmal elemezték. Megfigyelték, hogy a keresztezést követően milyen genetikai eltérések jelentkeztek a populációk között, és hogyan változott a genetikai sokféleség az új generációknál. A heterozigótaság vizsgálata segítségével azonosították azokat a tulajdonságokat, amik fontosak az alkalmazkodóképesség és a populáció egészsége szempontjából.
A genetikai mentés utáni években a populáció nagy változásokon ment keresztül. Az effektív populációméret jelentősen megnőtt, tehát az állományt sikerült stabilizálni. A heterozigótaság értékei is megnövekedtek, ami arra utal, hogy a génállomány egészségesebbé vált. Emellett az egyedek élettartama megnőtt, valamint a genetikai betegségek eltűntek.
A mentési kísérlet sikeresnek bizonyult, sikerült stabilizálni a populációt és a felfrissíteni a génállományt, de a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a Floridai pumák populációjának megfigyelése és menedzselése továbbra is nélkülözhetetlen a faj fennmaradásának érdekében, ugyanis az élőhelyek elvesztése és a genetikai diverzitás csökkenése a későbbiekben is problémát jelenthet. A kutatás során felfedezett genetikai betegségek jelenléte azóta a beltenyészet felismerésére szolgál más vadon élő populációk esetén is.
Forrás
Onorato, D. P., Cunningham, M. W., Lotz, M., Criffield, M., Shindle, D., Johnson, A., Clemons, B. C. F., Shea, C. P., Roelke-Parker, M. E., Johnson, W. E., McClintock, B. T., Pilgrim, K. L., Schwartz, M. K., & Oli, M. K. (2024). Multi-generational benefits of genetic rescue. Scientific Reports, 14(1), 17519. https://doi.org/10.1038/s41598-024-67033-6
(puma)
Commentaires