Hívatlan vendégek, avagy a globalizáció potyautasai

Egy gyanútlanul megvásárolt szobanövénynek is lehet tudományos jelentősége, mutat rá egy nemrég megjelent cikk, amely a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kutatóinak eredményeiről számol be a bukaresti Grigore Antipa Természettudományi Múzeum Travaux című folyóiratában. A növény cserepéből ugyanis egy olyan, egzotikus faj példányai bújtak elő, amely eddig nem fordult elő az országban, annak ellenére, hogy ez a hivatalos eljárás szerint nem történhetne meg.

Az idegen tájakról behurcolt, inváziós fajok mára mindannyiunk életére hatással vannak, gondoljunk akár a házakba telelni beköltöző, gazdasági károkat is okozó ázsiai márványos- és zöld vándorpoloskákra, a parkjaink, kertünk esztétikáját rontó puszpáng-tűzmolyra, a teljes mezők fölött eluralkodó kanadai aranyvesszőre vagy a számos ember életét megnehezítő, allergiát okozó parlagfűre. Ezek visszaszorítása, valamint az újabb fajok bekerülésének megakadályozása érdekében az Európai Unió 2019-ben hozott egy végrehajtási rendeletet (EU 2019/2072), amely alapján csak azok a növények kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, amelyek rendelkeznek egy úgynevezett növényútlevél-számmal. Ez azt igazolja, hogy átestek a megfelelő szűréseken és nem hordoznak semmilyen potenciális károsítót.

Az idegenhonos fajok azonban nem csak a nagy volumenű kereskedelem révén terjednek. Inváziós növényeink egy jelentős részét szándékosan, kiskerti dísznövényként hozták be, majd innen szabadultak ki a természetes élőhelyekre, ahol esetenként komoly károkat okoznak. A rovarok is gyakran kertészetekben, botanikus kertekben bukkannak fel először, de nem ritkák azok a hírek sem, amelyek nyaralásról hazahozott, vagy külföldről importált termékek közt megbúvó állatokról szólnak. A jelen példa azonban egy új terjedési utat tár fel, ami egy egyre népszerűbb hobbi, azaz a „növényszülők” velejárója. Észrevehető, főleg a COVID-19-járvány óta, hogy az emberek egyre több szobanövényt halmoznak fel otthonaikban. Ennek számos pozitív hatását kimutatták már pszichológusok, azonban arról kevés szó esik, hogy az egymás közti csereberével egy olyan hálózat alakult ki, amely révén magunk is akaratlan terjesztőivé válhatunk különböző kártevőknek.

Így történt az is, hogy egy egyszerű, „plusz egy” növényként vásárolt Alocasia elindított egy teljes kutatást. Ennek a talajából ugyanis, szerencsétlenségükre, éppen a BBTE egyik kutatójának lakásában kelt ki néhány apró, szürkés színű rovar. Mások számára ezek az állatok jelentéktelennek tűnhetnek, ám a lószúnyogszerűekkel foglalkozó ökológus felismerve, hogy nem egy szokványos, hazai faj példányait látja, begyűjtötte őket. Gyanúja be is igazolódott, a későbbi határozás egy trópusi elterjedésű, Európába 2005-ben behurcolt és azóta terjedő fajra, az Atypophthalmus umbratus-ra mutatott rá, amelynek a szerzők a jellegzetes mintája és fő mérsékelt övi lelőhelyei alapján az oldalcsíkos üvegházi-iszapszúnyog magyar nevet javasolják. Ezt a fajt ezidáig senki nem találta meg az országban, azaz szakszóval élve, faunára újnak minősül. A felfedezést követően a szerzők már célzottan vásároltak különböző egzotikus növényeket több áruházból, hogy felderítsék, mennyire terjedt el ez a faj valójában az országban és milyen más, potenciálisan nagyobb hatású utastársai lehetnek.

Egy harmatfű (Drosera sp.) leveleinek áldozatául esett oldalcsíkos üvegházi-iszapszúnyog (Atypophthalmus umbratus) példány a Budapesti Fűvészkert Viktória-házában, az első bizonyíték a faj jelenlétére az országban. Szerző: Fráter Szabolcs, forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/153713, licenc: CC BY 4.0

Az oldalcsíkos üvegházi-iszapszúnyog jelenleg nem veszélyezteti a természetes élőhelyeinket, ugyanakkor „csak” egy faj a sok közül, amelyek a mai napig észrevétlenül terjednek a nemzetközi kereskedelemben. A cikk szerzői felhívják a figyelmet arra is, hogy az otthon észlelt rovarok lefotózásával és a fényképek feltöltésével a megfelelő platformokra (pl. Ízeltlábúak.hu, iNaturalist.org, különböző Facebook-csoportok) a lakosság is hozzájárulhat az így behurcolt fajok időben észleléséhez. Ezt alátámasztja az, hogy az első magyarországi és dániai példányokat is egy-egy ilyen felületre feltöltött találat alapján sikerült azonosítani. Egyúttal a szakértőket is biztatják arra, hogy használják ezeket az egyelőre mellőzött adatbázisokat.

Hivatkozások:

1.     Jancsó, B-Zs, Kárpáti, M., Keresztes, L. (2024). First record of Atypophthalmus umbratus (Diptera, Limoniidae) from Central Europe, a species introduced accidentally throughout global trade of exotic plants. Travaux du Muséum National d’Histoire Naturelle “Grigore Antipa” 67(2): 279-285. https://doi.org/10.3897/travaux.67.e117675

2.     Ma, J. (2022). Interaction with Nature Indoor: Psychological Impacts of Houseplants Care Behaviour on Mental Well-Being and Mindfulness in Chinese Adults. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(23), 15810. https://doi.org/10.3390/ijerph192315810

(oldalcsíkos)