Miért nem jó ötlet a házikedvencedet a parkban hagyni - Az európában őshonos mocsári teknőst inváziós fajok fenyegetik

Az európában őshonos mocsári teknős (Emys orbicularis) egyre több szabadon engedett exotikus teknősfajjal kell felvegye a versenyt. Egy új, Nature-ben megjelent kutatás vizsgálta a kompetícióban álló fajok élőhelyének átfedését, élőre vetíve a  a klímaváltozás által kiélesedő probléma kimenetelét 2050-ig. A cikk kiemeli a védelmi stratégiák gyakorlatba ültetésének sürgősségét és megjelöl fajmegőrzésre alkalmas területeket. 

1. ábra. Magányos mocsári teknős Szerbiában

Az európai mocsári teknősnek versengenie kell a forrásokért gazdáik által szabadon engedett házi-kedvenc teknős fajokkal, melyek között toplistásan vesélyes invazív faj legjelnősebb ellenfele. A  teknősök közkedvelt háziállatok fiatalon kis méretük és könnyű gondozásuk miatt vonzó választásnak tűnnek sok vásárló számára. Ám ahogy az állatok megnőnek, gazdáik rájuk unnak és ilyenkor gyakran jó ötletnek tartják mára már nem annyira kedvenc házi kedvencük szabadon engedését egy helyi tóba vagy folyóba.  Ennek következményeként számos idegenhonos teknősfaj európa szerte megtelepedett. Ezek a populációk többrétűen veszélyeztetik az őshonos fajt, melynek versengenie kell az élettérért és a forrásokért. Emellett az új fajok új betegségeket és parazitákat is hoznak magukkal és a fajok hibridizációja is problémát jelent a mocsári teknős populációk számára. A felvázolt probléma nyomán a kutatás kielemzi a mocsári teknős és 7 idegenhonos teknősfaj jelenlegi és becsülhető jövőbeni elterjedését Európában. A jövőbeni kitekintés azért fontos, mert a klímaváltozás jelentősen befolyásolja a kompetíció alakulását.

2. ábra. Délnyugat-Európai parkokban gyakori és tömegesen megfigyelhető közönséges ékszerteknősök a Villa Borghese parkban (forrás: Google maps)

A kutatás során elterjedési modellek segítségével határozták meg az őshonos és az idegenhonos fajok számára alkalmas élettereket. Klimatikus és víztani változók voltak a meghatározó tényezők, úgy a jelenlegi, mint az előrevetített, 2050-es térképek esetén. Az analízishez használt adatokat az irodalomból, terepi megfigyelésekből és “citizen science” forrásokból gyűjtötték össze. 

A modell szerint a mocsári teknősnek és az amerikai származású közönséges ékszerteknősnek (Trachemys scripta) jelenleg Európa egyharmada számít elfoglalható élettérnek (3. ábra a, c). Mindkét faj elterjedési területe növekedni fog az elkövetkező 25 évben, addigra az átfedés további 20%-al nőhet (3. ábra b, d). Előreláthatóan 2050-re a vizsgált fajok közül az amerikai közönséges ékszerteknős elterjedési területe lehet a legnagyobb, mivel ez a faj jobban alkalmazkodik a változatos klimatikus tényezőkhöz. Emellett könnyebben alkalmazkodik városi és zavart életterekhez is, így ezek az elsődleges területek melyekről kiszorítja az őshonos fajt.

3. ábra:  (a) A mocsári teknős jelenlegi potenciális élettere illetve (b) potenciális élettere 2050-re és (c) a közönséges ékszerteknős jelenlegi potenciális elterjedési területe és (d) potenciális elterjedési területe 2050-re.

A vizsgálat eredményei nyomán Kelet-Európa, azon belül Ukrajna, fontos térségnek bizonyult a mocsári teknős védelmét illetően, mivel itt fed át legkevésbé jövőbeli elterjedési területe az inváziós rokonfajokéval. 

Az őshonos teknősfaj védelméhez közös erőfeszítés szükséges, melynek fő lépései az élőhelyek megőrzése, az exotikus teknősök szabadon engedésének leállítása, az élőhelyek megőrzése és a teknős populációk, többek között “citizen science” általi monitoringja. Mindezekhez fontos az állatkereskedések akár szabályok általi befolyásolása de ennél még elérhetőbb megoldás a fogyasztók tájékozottsága általi változás. 

Forrás:

Nekrasova, O. et al. (2024). Present and future distribution of the European pond turtle versus seven exotic freshwater turtles, with a focus on Eastern Europe. Scientific Reports. DOI: 10.1038/s41598-024-71911-4.

(Vera és János)