Én vagy az ürge?
- fenesiannamaria
- Jan 8
- 3 min read
A Marson való élet sokak fantáziáját feltüzelte, és rakétak, illetve az űrutazás megjelenésével kicsit közelebb is kerültünk ehhez az “álomhoz”, na de milyen áron? Lee Ping Ang és munkatársai, egy átfogó kutatást végzett, melyet 2024. december 31.-én publikált egy kérdésre keresve a választ: mi lesz ha kilövök egy rakétát? Míg sokak szeme a rakétára szegeződik, addig a cikk tekintete, a természet hosszas számlájára írt károsítás végösszegét taglalja .
A rakétakilővések szintje globálisan is megnőtt, a nagy mennyiségű űr és szatelit tehnológiák fejlődése, illetve a kilővésük árának csökkenése miatt. A sok kilövésnek viszont lassan ugyancsak átvitt értelemben, de nagy ára van, mivel ezek a kilövések a környező faunát, flórát és talajt nagy mértékben károsítják. Minden kilövés egy lépés előre az emberiségnek és két lépés vissza a kis ürgének (Citellus pygmaeus Pallas) (1. ábra) aki békességben nem tudja megenni a tízóraiát, mert minden kilövéssel károsítják DNSét (lásd a cikket a forrásoknál, komolyan ez van beleírva). A kilövéshez szükséges erőt, nagy mennyiségű kémiai robbanóerő biztosítja, melyeknek másodlagos termékelyik neurotoxinokként (az idegek szintjén károsító mérgekként) viselkednek az élővilágvan. Ezek mellett a rakétáról lehulló darabok és törmelékek ugyancsak károsító és mesterségesen átrendező hatással vannak, az érintett élőhelyekre.
A kutatócsoport felmérték a világon létező 221 hamarosan működésbe lépő, működésben lévő és már bezárt rakétakilővő állomások potenciális veszélyeit illetve okozott veszélyeket a természetre nézve (2. ábra).
Nem túl rózsás a helyzet. Sőt, nem hogy nem túl, de egyáltalán nem rózsás, mert a rózsa elszárad kilövés közben. A rakétakilővő állomások többsége mivel távol kell legyen a lakosságtól a potenciális balesetek elkerülése végett, nagyon sok, környezetvédelmi területek közelségében épült. Több mint 60%-a a kilővőállomásoknak természetvédelmi terület közelségében épült, illetve 63%-a azok határain belül tartozókodik, melyek így negatívan befolyásolják a környezetvédelmi törekvéseket. A John F. Kennedy űrállomás, példaként, a Merrit szigetek Nemzetközi Vadon élő állatok Menedékhely (National Wildlife Refuge) területén található, mely otthont ad több mint 1500 növény és állatfajnak, melyből 15 veszélyesztetett cimmel rendelkezik. A partmenti természetvédelmi szakaszok 70%-a, illetve a szárazföldieké 42%-os átfedést mutatott kilövőállamásokkal.
Na de az unalmas statisztikákat hanyagolva nézzünk szembe a tényekkel. Mi lesz ha sikeresen fellőnek egy rakétát? A határtalan öröm, és filmbeíllő ünneplés mellett, ahogy azt már említettem, neurotoxikus hatású anyagok, mint Al2O3 (alumínium oxid) vagy HCl (hidrogén klorid) kerülnek a levegőbe és a talajba, mint a robbanás utáni másodlagos termékek. A sikeresen fellőt rakéta leváló darabokat hagy maga után, amit gondolom nem kell kifejteni mennyire tesz jót az élővilágnak. Mármint több kilós alumínium és más fémdarabok esnek az állat fejére, kinek jó az? Persze nem csak az állatéra.
Mivel nagymennyiségő kilövőállomás a partszakaszokon vagy vizes környezetben található ezért ezek az elhulló darabok a több évszázadokon keresztül kiépült már amógy is csökkenő mennyiségű korallzátonyokra hullanak, ahol a széteső fémvázak azok mérgezését és a fénytől való elzárásukat okozzák, ezáltal azok elhalását is. A sikertelen kilüvések, mint az Oroszországi 2013-as proton rakéta baleset, mely 49.000 m2-nyi pusztítást okozott a szárazföldön lévő élővilágnak, ugyancsak nem egészségesek se az állatoknak, se a növényeknek, de még a kertiparadicsomainknak sem.
Fontos, hogy ne fejjel és behunyt szemmel menjünk neki a falnak, hanem józan és előre gondolkodó szemlélettel. A kutatócsoport az eredmények levonása után, egy másik fajta megközelítést ajálnt a kilövések kapcsán. Ez a megközelítés magában foglalja a kilövésekkel kapcsolatos zavarokra érzékeny fajok azonosítását, e zavarok nagyságának és lábnyomának számszerűsítését, valamint olyan enyhítő stratégiák alkalmazását, különböző helyreállítási technikák (pl. talaj-helyreállítás és növényrehabilitáció).
Mindent ésszel kell csinálni, a Marson nem lesznek ürgék!
Források:
űrürge
Comments